Madarak és fák napja

Madarak és fák napja a Cecei Általános Iskolában

Iskolánk a tanév során nagy figyelmet fordít arra, hogy a tanítás mellett méltó módon emlékezzünk meg jeles napjainkról. Ezek során igyekszünk felhívni a tanulók, a családok figyelmét a jeles nap által közvetített értékekre, fontos üzenetekre.

Így van ez minden évben május 10-én is, hiszen ekkor ünnepeljük a madarak és fák napját.

Azt mondják, hogy a madarak és fák napja a Föld napjának (április 22.) a testvérünnepe. E napok célja elsősorban, hogy megemlékezésekkel, programokkal felhívják a figyelmet szűkebb és tágabb környezetünk védelmére, az állat- és növényvilág megbecsülésére, a természet védelmére.

E jeles nap története már több mint száz évre nyúlik vissza, hiszen 1902-ben kötötték meg a párizsi egyezményt, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében. Még ugyanebben az évben  Chernel István, magyar ornitológus megszervezte az első madarak és fák napját.

Iskola keretek között 1906 óta emlékezünk meg erről az eseményről, hiszen Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter ekkor adta ki azt a rendeletet, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

Iskolánk minden évben eleget tesz ennek, és büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy hosszú évek óta büszkélkedhetünk a „Madárbarát iskola” címmel. Nagy gondot fordítunk iskolakertünk ápolására, madaraink védelmére, gondozására, etetésére is.

Idén a jeles nap alkalmából vendéget hívtunk. Budai Árpád, technika-biológia szakos tanár érkezett hozzánk, aki már gyermekkorában is különösen vonzódott a természethez. Ahogy egy róla korábban írt riportból kiderül, Palócföldön és a Mátra vidéki fafaragók között, ahol felnőtt, számtalan élményt szerzett az erdők rengetegében. Ezért először az egri erdészeti szakközépiskolában tanult, erdőmérnök szeretett volna lenni. Aktívan sportolt, és korábbi terveit módosítva, edzője javaslatára inkább a tanári pálya mellett döntött, tanárként végzett az egri főiskolán. A biológia tanulásában segítették a természetben és a középiskolában szerzett tapasztalatai, ismeretei, a technika szak pedig segítette abban, hogy a barkácsolást ma már művészi szinten valósítsa meg.

Árpád ma kézzel faragott, színes madárkáit hozta el hozzánk, melyekről nagy szeretettel mesélt a gyerekeknek. Elmondta, hogy a 40, most bemutatott madár mind mérethű, melyeket faragás után a valóságnak megfelelő színekbe öltöztet.

Közelről megtekinthettük a kertünkben, környezetünkben leggyakrabban megfigyelhető apró szárnyasokat, pl. a citromsármányt, barázdabillegetőt, cinegéket, füsti fecskét, sárga és fekete rigót, a rozsdafarkút, meggyvágót, csuszkát, vörösbegyet, tengelicet, stb. Tanulóink ügyesen felismertek számos madarat, sok-sok információval rendelkeztek a gólyáról, jégmadárról, gyurgyalagról, fakopáncsról, a pacsirtáról, a ragadozó madarakról.

A jeles nap kapcsán – nagy örömünkre – a gyerekek meg tudtak nevezni számos olyan madarat is, melyek az elmúlt években elnyerték „Az év madara” címet. Ilyen volt pl. a zöld küllő, a cigánycsuk, az erdei fülesbagoly, a tengelic és a búbos banka is.

Árpád előadásának fénypontja volt a mozgó madarak „reptetése”, melyek között láthatók voltak papagájok, tukán, gólya, szarka, cinege, sirály, sas egyaránt.

A vadludak között feltűnt a gyerekek által, a híres mesefilmből ismert kis szereplő, Nils Holgerson is.

A zenei aláfestéssel színesített madárreptetés élménye méltó megkoronázása volt a mai jeles napnak.

Bízunk benne, hogy tanulóink számára is emlékezetes marad Árpád előadása és az ott elhangzott sok-sok információ.