- nap
5:45-kor indultunk Cecéről, az alapi tagiskolánk tanulóit az iskolájuknál felvettük, majd indultunk Szlovákia felé. A határt Balassagyarmaton léptük át, az idegenvezetőnk Nagykürtösön csatlakozott hozzánk. Ezután utunk Kékkőre (Modrý Kameň) vezetett. Megtekintettük a nemrégiben felújított várat, mely egykor a Balassa család birtokában volt. Megismerkedtünk a Balassa (Balassi) család életével, Balassi Bálint felmenőivel. Jelenleg a maga nemében Szlovákiában egyedülálló Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának is otthont ad a vár.
Utunk ezután a Bozóki várban vezetett, az árokkal ölelt várfal négy bástya között húzódik. Az egykor Balassa család birtokában lévő vár jelenleg felújítás alatt áll.
Ellátogatunk az egykoron oly híres bányavárosba, Korponára (Krupiná) is, melynek csinos főterén megemlékezünk a századok során nagy fontossággal bíró korponai jogról. Ezután Kokava Línia-n elfoglaltuk az Ipoly Szállóban a szállásunkat. A télen síparadicsomként üzemelő hely ebben az időszakban kiváló túrázóhely. Érkezésünket követően egy akadálypályán mentek végig a diákok, majd felmentünk a sztolicai hegyekbe, ahol megnéztük a szabadtartásban élő lovakat. A túrát követően finom vacsorával vártak bennünket a szálláson, majd megbeszéltük a következő nap teendőit.
2. nap
Reggel 8 órakor bőséges svédasztalos reggelivel vártak bennünket a szálláson. Tematikus kirándulásunk kapcsán első utunk Selmecbányára vezetett. A Szabadtéri Bányászati Múzeumban 1964-ben a Városi Múzeum és az Állami Bányamúzeum egyesítésével jött létre. A Bányamúzeum a természetben, amely a múzeum egyik állandó kiállítását alkotja, a maga nemében az egyetlen Szlovákiában.
A Szlovák Bányamúzeum a keletkezés óta mineralógiai-lelőhelyes, bányatechnikai, néprajzi, művészettörténeti, archeológiai és numizmatikus alapgyűjteményeket és az általános történelem gyűjteményeit alkotja. Speciális múzeum, amely a Szlovák Köztársaság bányatörténelmének dokumentálására összpontosul. Országos jelleggel bír és a térségen belül Selmecbánya (Banská Štiavnica) és környékének történelmét dokumentálja.
Megtekintettük Selmecbánya egykoron híres épületeit, gyönyörű városát. Mária Terézia idejében létesült egyetem ma is működik, csodálatos több száz éves mamutfenyők díszítik az iskola udvarát. A buszból felnéztünk a Selmecbánya városképét meghatározó vulkáni kúpon magasodó Kálvária gyönyörű épületére.
Az utunk során a Körmöc-hegy mellett a Garam folyó mentén haladtunk, csodálatos látvány tárult a szemünk elé.
A garamszentbenedeki bencés apátság, templom és kolostor nem látogatható, ezért utunk továbbvezetett Körmöcbányára.
Megérkeztünk Körmöcbányára, az egykori aranyvárosba. A várnegyedet és a gótikus Szent Katalin-templomot, valamint a pénzverdét és az éremmúzeumot látogattuk meg. A pénzverde alapítójánál, Károly Róbert szobránál gyűltünk össze, megemlékeztünk az egykori uralkodóról, intézkedéseiről. A város főterén szabadprogram keretében a fagylaltot és süteményt fogyasztottunk el.
A Garam-mente újabb városa Zólyom (Zvolen) következett, melynek gyöngyszeme a híres vár – Balassi Bálint szülőhelye. A gótikus–reneszánsz kastélyt a 14. század 70-es éveiben I. Lajos magyar király építtette, amely a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. Gótikus stílusban, az olasz várkastélyok mintájára készült. Nyaranta a várudvaron kerül megrendezésre a Zólyomi Várjátékok (Zámocké hry zvolenské) elnevezésű színházi fesztivál. Napunk végén a szálláson finom vacsorával vártak bennünket.
3. nap
A reggeli után a Rimóca-patak mentén haladva a Rimóca-völgyet bejárva jutottunk el egy apró, kb. 1000 főt számláló faluba, Jánosiba. A településen a magyar nyelvű lakosság nagy száma miatt magyar iskola is működik. Az itt tanuló diákokat látogattuk meg. Az iskolát a Sárospataki Református Egyház alapította az 1800-as évek végén, az épület azóta iskolaként működik. Az igazgatónő elmondta, hogy az iskolában jelenleg 1-4. évfolyamon összevont oktatás folyik, az iskola diákjainak száma 20 fő. Kedvesen fogadtak bennünket, betekintettünk a mindennapjaikba.
A településen megnéztük a Jánosi apátsági templomot, ahol egykoron bencés szerzetesek éltek. Itt másolták a Pray-kódexet és írták bele a Halotti beszédet is.
Jánosi közelében található Rimaszombat 24000 fős települése, ahol szlovákul és magyarul is olvashatjuk a feliratokat. Megnéztük a magyar nyelvű oktatási intézményeket, a Református Óvodát és Gimnáziumot, ahol magyar nyelven tanulhatnak a diákok. Utunkat folytatva a több, mint száz éves cserkészszövetség épületében jártunk, ahol betekintést nyertünk az egyesület életébe. Megismerkedtünk három cserkészvezetővel, Csúsz Balázzsal, Vörös Attilával és Koós Istvánnal, akik bemutatták a munkájukat különböző tablók és folyóiratok segítségével.
A város főterén három felekezet temploma található. A nemzet csalogánya, Blaha Lujza a város szülötte, akinek mellszobra előtt elevenítettük fel az életét. Felkerestük a rimaszombati születésű Tompa Mihály költő és jó barátja, Petőfi Sándor szobrát, melyek előtt megemlékeztünk róluk, magyar szalaggal és koszorúval tisztelegtünk előttük.
Következő állomásunk a réz városa, Besztercebánya (Banská Bystrica) volt. A város gyönyörű palotáival, templomaival a környék legvonzóbb települése. Megtekintettük az egykori bányakamara épületét, a Thurzó házat, a várnegyedet. IV. Béla szobra előtt időztünk, aki városi rangra emelte a települést. Sajnos az esős idő nem kedvezett a városnézéshez. A településen II. világháborús emlékparkot alakítottak ki, ahol a korabeli harcászati eszközöket tekinthettük meg. A vacsorát követően egy helyi vállalkozó, Hanyus Erik a turizmus-vendéglátás nehézségeibe és örömeibe vezetett be minket. Bemutatta vállalkozása felépítését, működését.
4. nap
A mai napon reggeli után Dobsinára vezetett utunk. A közel 2 órás út során gyönyörű, hegyes-völgyes utakon jártunk. Murány településnél megnéztük a várat, elhaladtunk a Király-hegy mellett, megfigyeltük a Garam-forrását és telepített ürgefarmot. Dobsinán közel fél órás túrát tettünk a jégbarlang bejáratáig, amely a világörökség részét képezi. Felvettük a meleg ruháinkat, mert a Dobsinai jégbarlangban -4 °C volt. A jég birodalmát csodálhattunk meg, ahová több száz lépcső vezetett minket. A barlangtúra során magyar idegenvezetést hallgattunk, megtudtuk annak történetét, felfedezését, információkat az itt élő különleges denevérfajokról.
A buszhoz vezető utunk is izgalmasan telt, közben ránk szakadt az eső. Ez volt mai első elázásunk.
A következő állomásunk Betléren (Betliar) volt, ahol az Andrássy vadászkastélyt kerestük fel. A kastély több generáción keresztül készült el a ma látható állapotába. A gyönyörű épület kívül, belül szép állapotban van, díszes angolparkját a lezúduló viharos jégeső miatt nem tudtuk megcsodálni. 1945-ig eredeti tulajdonosai, az Andrássyak lakták. Ezután államosították, azonban eredeti berendezése megmaradt. Ma a Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik.
Rozsnyó (Rožňava) plébániatemplomát, a Szent Neitusz ereklyéjét, valamint a felbecsülhetetlen értékű Mettercia táblaképet szerettük volna megnézni, de az időjárás sajnos ezt nem tette lehetővé, így a buszból tekintettük meg az egykori bányavároska történelmi nevezetességeit.
Krasznahorka vára jelenleg nem látogatható. A szálláson idegenvezetőnk vezényletével csapat-kvízjátékon vettünk részt, amelyen számot adtak a tanulók az elmúlt napok programjairól, eseményeiről, élményeiről.
5. nap
Az utolsó napunk reggelén a megszokott kedvességgel, vendégszeretettel fogadtak bennünket, finom, bőséges, svédasztalos reggelink elfogyasztása után útra keltünk, hogy újra megcsodáljuk Szlovákia gyöngyszemeit. Az időjárás ma már kedvező volt, napsütésben közelítettük meg Gács és Fülek települést.
Gács várkastélya erdős dombon fekszik. A gyönyörű vár épületét kívülről megcsodáltuk, idegenvezetőnk segítségével tájékozódtunk annak történetéről.
Ezután Fülekre mentünk, ahol a város szívében helyezkedik el Fülek vára. A településen a lakosság 70 %-a magyarajkú, több helyen találtunk magyar feliratokat és magyarul köszöntöttek bennünket. A várba belépve a helyi idegenvezető bemutatta a tárlatot, hasznos és érdekes információkat tudtunk meg az építmény keletkezéséről, sorsáról. Megnéztük a vár egykori képét mutató makettjét. A diákok korabeli harci ruhába öltözhettek. A vár jelenlegi legmagasabb pontjára felérve csodálatos látvány tárult elénk. Fentről a települést körülvevő hegyek panorámája tárult elénk. Lenézve a ferences templomot, a Bertols, Cebrián és Kohári kastélyokat láttuk.
Utunk végén a vár lábánál elfogyasztottuk ebédünket, majd elbúcsúztunk idegenvezetőnktől, Vörös Attilától. 5 napon keresztül kísért bennünket, nemcsak az utazásaink során volt segítségünkre, hanem a szálláson is irányított bennünket. Nagy tapasztalattal bíró cserkész, aki nagy lexikális tudással bír, kiválóan ért a gyerekek nyelvén. Köszönjük a munkáját!
